1. A stúdió alapításának motivációja

Fórizs András, a QUEST LAB alapítója, korábban a Gameloft és a londoni Hutch alkalmazottjaként dolgozott játékdesigner pozícióban. Saját stúdióját Magyarországon alapította meg, mert úgy érezte, itthon nagyobb mozgástér, alacsonyabb belépési küszöb és kevesebb befektetői kontroll mellett lehet saját elképzeléseket megvalósítani. A hazai nagyobb leépítési hullám egyben lehetőséget is jelentett arra, hogy jó szakemberekkel kezdjen dolgozni.

2. Játékötlet- és koncepcióvalidáció villámgyorsan

A QUEST LAB első játéka, a Slay Quest, már a fejlesztés első hónapja után rendelkezett egy tesztelhető, alap prototípussal. Ez lehetővé tette, hogy:

• Facebook videós hirdetésként már validálják a koncepciót.
  
  

• Figyeljék az átkattintási arányokat (4% CTR volt a cél).
  
  

• Weboldalon keresztül játékosokat irányítsanak a közösségépítés felé.
  
  

• Később retention és monetizációs teszteket is végezzenek korai builddel.

Tanulság: Ne építs 2 évig egy játékot bizonytalanul – néhány hét után már el kell dőlnie, érdemes-e továbbvinni.

3. Játéktervezés és megvalósíthatóság kéz a kézben

A csapat játékdesign filozófiája kiemelten fontos tanulságot hordoz:

• Nem elég „jó ötlet”, ha nem kivitelezhető gyorsan, olcsón és kevés hibával.
  
  

• A QUEST LAB designerei tudatosan összevetik az ötleteket megvalósítási komplexitás szerint is.
  
  

• Olyan feature-öket választanak, amik mérhetően hatékonyabban implementálhatók.
  
  

Tanulság: Egy jó designer nemcsak kitalálja az ötleteket, hanem ismeri azok gyártási költségeit is.

4. Monetizáció: hibrid casual modell

A SlayQuest monetizációs stratégiája:

• Reklámnézésből és in-app purchase-ből származó bevétel.
  
  

• Ez a modell lett a "biztonságos választás", mivel nagyobb eséllyel profitál egy kis stúdió a megtérülésből.
  
  

• A monetizációs rendszer kipróbált iparági standardokra épül, nem kísérleteznek ezen a téren.
  
  

Tanulság: Kezdőként a monetizációval nem kísérletezni kell, hanem stabil modelleket kell adaptálni.

5. Játékosvisszajelzés: nemcsak Store review létezik

A QUEST LAB már a prototípusba beépítette a "Join Discord" gombot:

• Így közvetlen visszajelzéseket kaptak mechanikákról, balanszról, bugokról.
  
  

• Early feedback kulcsfontosságú volt a játék formálásában.
  
  

Tanulság: A mobilos játékfejlesztésben is lehet értékes közösséget építeni – csak direkt csatornát kell nyitni rá.

6. Trendfigyelés és piacválasztás

• A SlayQuest ötlete mögött az állt, hogy az RPG és idle játékok kombinációja még nem telített.
  
  

• Tudatos döntés volt olyan piaci résre lőni, ahol nem dominálnak nagy kiadók.
  
  

• Inspirációként szolgált a We are Warriors, ami bizonyította, hogy kis stúdióként is lehet sikert elérni, ha a piac megfelelő.
  
  

Tanulság: Nem elég jó játékot csinálni – stratégiai választás kell a zsáner és célközönség terén is.

7. Marketing: a fejlesztés másik fele

• A fejlesztés költségeinek kb. fele marketing.
  
  

• A „fake ad” (kamu reklám) jelenség mögött valós piaci logika van: az installációs költség (CPI) csökkentése.
  
  

• A QUEST LAB saját gameplay videója – vágatlan formában – jobban teljesített, mint a manipulált hirdetések.

Tanulság: A jó játék önmagát is eltudja adni. A kreatív, őszinte marketing hosszú távon jobban megtérül.

8. Mobilos marketing automatizáció: az igazi fekete lyuk

• A reklámplatformok optimalizálása során ország, eszköz, OS, LTV, CPI és még sok egyéb paraméter számít.
  
  

• Automatizált rendszereket kell építeni, amik „önmaguktól tanulnak”, és real-time optimalizálnak kampányokat.

Tanulság: A mobilos játékpiac nem csak játékfejlesztés – ez egy adatvezérelt marketing platform is.

9. Kiadói partnerség – szabadság és korlátok

A QUEST LAB második játékát (Draft Showdown) a VOODOO kiadóval fejleszti:

• A kezdetekben szinte teljes kreatív szabadságot kaptak.
  
  

• Minél közelebb kerül a játék a sikerhez, annál inkább részt vesz a kiadó a fejlesztésben és döntésekben.
  
  

• Egy kiadó nem garancia a sikerre, de elérésben és marketingben erős támogatást tud nyújtani.

Tanulság: Egy jó kiadó partner lehet, de a stúdiónak önállóan is tudnia kell üzletileg gondolkodni.

Zárógondolat

A QUEST LAB példája azt mutatja, hogy kis létszámú csapatként is lehet jól működő mobiljátékot létrehozni – ha a folyamat végig tudatos, üzletileg megalapozott, és merni tudsz validálni, tanulni, és egyszerűsíteni.

„Egy jó mobiljáték nem ott kezdődik, hogy mit szeretnél csinálni, hanem ott, hogy mit tudsz jól eladni.”